2015. október 23., péntek

1956 Október 23.


1956 Október 23. 

1944-1945 fordulóján megszűnt az önálló, független, alkotmányos magyar állami lét, amint a vörös horda brutális és vadállati kegyetlenséggel elözönlötte az országot, fosztogatva, gyújtogatva és öldökölve, szörnyű bestialitással gyermeklányok, nők és asszonyok százezreit megerőszakolva és legyilkolva, kő kövön nem maradt utána a front mögötti területeken. Ezt követően hazánk 45 esztendeig a szovjet hadsereg fegyverrel meghódított országává lett, annak minden következményével együtt.

Az ország és egész Közép-Kelet-Európa azt a sorsot kapta, amire – sajnos – előre számíthatott. A moszkovita, gazemberek bevezették, a magyarságra kényszerítették a történelmi-kulturális és politikai hagyományainktól teljesen idegen, ateista-materialista szovjet bolsevik rendszert, voltaképpen csőcselékuralmat – elűzve és megsemmisítve vagy szolgasorba süllyesztve a megelőző korszak történelmi vezető politikai és katonai osztályait –, annak minden gazdasági, politikai, ideológiai és működtetési kellékeivel és következményeivel, ezzel egyidejűleg totálisan kifosztva az egész magyar társadalmat. Egyszóval, végbement a „nagy társadalmi és emberátformálási” kísérlet, a kommunista forradalom.

A magyarság gerincét azonban ez a politikai alvilág – mögötte az akkori világ legerősebb, atomarzenállal is rendelkező szárazföldi ármádiájával – sem tudta megtörni, s nemzetünk végül 1956. október 23-án nyíltan és fegyveresen is szembeszállt ellenségeivel.

Nagy Imre szerepéről is szükséges néhány szót ejteni. Ma is hajlamosak sokan őt heroizálni, még a nemzetinek vagy radikális jobboldalinak mondott táborban is. Nagy Imre élete végéig hithű, ortodox kommunista volt. Egy politikai akolban nevelkedett Sztálin elvtárs evilági paradicsomában, vagyis a Szovjetunióban Rosenfeld-Rákosival, s még az ötvenes évek elején is egy nótát fújt vele és kompániájával. Sőt 1953 márciusában egyenesen felszólította az Országgyűlést a nagy Sztálin emlékének törvénybe iktatására. Az események hozták úgy 1956 októberében, hogy az egész ország úgy tekintett rá – egyébként joggal – mint a bolsevik rendszer keretei között bizonyos reformokra hajló kommunista politikusra. Másra azon egyszerű oknál fogva nem is tekinthetett, mivel csak egyetlen politikai párt, az MDP működhetett legálisan, lévén a többi betiltva, elhallgattatva, tagjai és vezetői pedig már rég a túlvilágon, a börtönökben, az ÁVH kínzókamráiban vagy az elmegyógyintézetekben senyvedtek. A választás kérdése tehát úgy vetődött fel 1956. október 23-án, hogy vagy a Singer-Rosenfeld-klikk vagy a náluk azért mégis mérsékeltebb Nagy Imre. Viszont az is kétségtelen, hogy amennyiben Magyarország visszanyeri 1956-ban teljes szuverenitását és semleges állam lehet, többpártrendszerrel, Nagy Imre aligha marad néhány hétnél tovább miniszterelnöki székében. Az már más kérdés, hogy utóbb a halált is vállalta 1956-os szerepvállalásáért, s Csermanek a halálba küldte, s így mártírt csinált belőle. Az az emberi magatartása, hogy akár a halált is vállalta, s nem kért a magyar történelem leggonoszabb, legvéreskezűbb hóhérától kegyelmet – aki 1956 után megtorlásképpen mintegy 400 embert végeztetett ki, 21 ezret bebörtönöztetett, 18 ezret internált és jó 200 ezret kényszerített emigrációba – feltétlenül tiszteletet érdemel.

Végül 1956 tanulságairól és aktualitásáról néhány gondolatot. Az akkori események főszereplői kétségkívül a fiatal srácok, sőt nem egy esetben gyerekek voltak, akiknek utóbb szimbolikus megtestesítője Mansfeld Péter lett.
Ám az idősebb szereplőket is csak feltétlen elismerés és főhajtás illetheti az utókor fiai részéről.
Míg a kőkemény Rákosi-diktatúra 11 éve még nem volt elegendő, hogy kiölje a magyar nemzetből a nemzeti kohéziót, nacionalizmust, a szabadság és normális, élhető élet iránti vágyat és törekvést. 
Máig ható felemelő példaként itt áll előttünk a dicsőséges, 1956-os ellenforradalom és heroikus szabadságharc, illetve ennek aktív cselekedetekre ösztönző, és a magyarság emlékezetében örökké élő, felejthetetlen szereplői.

Forrás: Lipusz Zsolt
Kép forrása: Liberty facebook oldala